Untitled Document

Cikk - Beszélgetés Imreh Lajossal, a Forgószárny Kft. főpilótájával a magyar mezőgazdasági repülés jövőjéről, pilótaképzésről



Mint azt tudjuk a mezőgazdasági repülés jövője veszélyben van. Mi a véleményed az új rendeletről?

Nem szeretném minősíteni az új rendeletet. Nagyon fontos lenne, egy megfelelő összefogás annak érdekében, hogy a mezőgazdasági repülés megmaradjon Magyarországon. Amennyiben nem tudunk összefogni úgy egyértelmű, hogy megszűnik a több évtizedes múlttal rendelkező mezőgazdasági repülés.

Néhány „abnormális”, mondhatni lehetetlen pontot kiemelnél a rendeletből, annak érdekében, hogy a témában kevésbé jártas olvasó is megértse miről is van szó?

Több olyan pont van a rendeletben, ami nem életképes. A rendelet pontjai nem csak a mezőgazdasági repüléssel foglalkozó cégekre ró terheket, hanem a megrendelőre is. A megrendelő nem fogja azokat a macerás procedúrákat felvállalni, ami az engedélyek beszerzéséhez kell. Januárba le kell adni, egy olyan permetezési tervet, amibe meg kell jelölni, hogy például június 22. – én milyen kártevő ellen akarsz permetezni. Ezt már egyébként finomították, 30 nappal előre kell leadni, ami persze szintén egy nonszensz dolog.

Az engedélyeztetési procedúra mennyire bonyolult, mennyi adminisztrációval jár?

A növényvédősnek be kell menni a területileg illetékes Növényvédő Állomásra, ahol számtalan papírt kell kitölteni, illetve illetéket kell fizetni. A Növényvédő Állomás munkatársa számos alkalommal megjelenik, ellenőrzi a papírokat, amit egyébként már számos alkalommal láttak. Ez mindenkinek kellemetlen.

Véleményem szerint a mezőgazdasági repülés megsemmisítésének hátterében a „földi gépes lobbi” állhat, erről mi a véleményed?

Nagyon összetett ez a kérdés, véleményem szerint jócskán van szerepe ebben kérdésben a földi gépes lobbinak. A földi gépes permetezés bármilyen formájával kapcsolatban sokkal engedékenyebbek a hatóságok. Gondolok itt a védőtávolságokra, a bejelentési kötelezettségekre, amelyek vagy nincsenek, vagy lazábbak, össze sem hasonlíthatóak a légi kijutatás szigorához. A mezőgazdasági légi járműveket vezető személyek 20-30 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, illetve szakirányú végzettséggel, ellenben egy traktorra bárki felülhet és permetezhet. A traktorosok nagy része általában nem veszi figyelembe az aktuális időjárási viszonyokat, ebből következően nagy az elsodródás, és számtalan kárt okoznak. Ezt számtalan alkalommal tapasztaltuk.

Mi a véleményed a Greenpeace légi növényvédelemmel kapcsolatos nyilatkozatáról?

A Greenpeace kijelentése szerint a légi permetezés veszélyes, rákkeltő, ami szakmailag megalapozatlan, és lejáratja magát. Mikor az illető ezt a nyilatkozatot tette akkor megkérdezték Tőle, hogy látott –e már légi permetezést, és tudja-e, hogy zajlik?, amire azt válaszolta teljes természetességgel, hogy nem. Azt hiszem, ez önmagáért beszél.  

Földi gépes permetezés vagy légi permetezés?

Mindkét permetezési lehetőségnek megvan a létjogosultsága, ami több tényezőtől függ. Amikor gyorsan kell permetezni, illetve olyan időjárási helyzet van, hogy a gépek nem tudnak rámenni a területre akkor a légi növényvédelemnek van létjogosultsága. De nagyon fontos azt megjegyezni, hogy a földi gépes permetezés sokkal kártékonyabb. Nagyobb talajterhelés, a közutak igénybevétele, tönkretétele, nagyobb elsodródás a magas szórokeretek miatt. Az is lényeges, hogy a traktor a talajban olyan szerkezeti változásokat idéz elő nagy súlya miatt, ami kártékony, egy úthengerhez tudnám hasonlítani.

Véleményed szerint a magyar mezőgazdasági repülés az EU országaihoz hasonlítva milyen?

A magyar mezőgazdasági repülés világszínvonalú, ezt minden elfogultság nélkül mondom. Nagyon komoly múltja van, Magyarország komoly pénzeket ölt a mezőgazdasági repülésbe. Szakmai tapasztalat, technikai háttér megvan, véleményem szerint az EU ezen a területen nem tud újat mutatni nekünk.

Hogyan tudjátok magatokat képviseltetni, annak érdekében, hogy ne tapossa el a mindenkori kormányzat a mezőgazdasági repülést, és változtassanak a jogszabályon, mi a jövő?

Nagyon gyengén tudjunk magunkat képviseltetni. Sajnos a Mi anyagi lehetőségeink sokkal korlátozottabbak, mint mondjuk a jármű gyártóknak, akiknek ez egy igen tekintélyes piaci szegmens lehet. Kommunikációt folytatunk annak érdekében, hogy változás történjen, viszont ha a kormányzat erre nem nyitott, akkor sajnos nincs mit tenni. 

Végezetül mi a véleményed a magyarországi helikopteres pilótaképzésről?

Ti, mint a hhelikopter.hu szerkesztői tisztában vagytok a helyzettel. Ma Magyarországon 30 év körüli jól képzett helikopter pilótából ötöt nem lehet találni. Sajnos ez egy tragikus helyzet a jövőre nézve. Vannak olyan feladatok, amihez nagy gyakorlatra van szükség, gondolok itt a katasztrófavédelmi tevékenységre, mentésre, tűzoltásra. Régen nálunk nagyon komoly pilótaképzés folyt, amivel kitűntünk, sajnos ez mára már nem így van. Nekem nagyon sok gyakorlatra, tapasztalásra volt szükségem ahhoz, míg eljutottam arra a szintre, hogy légi haszontevékenységet tudjak végezni. Sokan úgy gondolják, hogy repülnek 200-300 órát és akkor már profi pilóták, aztán 1000 óra után még nagyobb pilóták, és utána jönnek azok a helyzetek a repülési óraszám növekedéséből adódóan, amelyek a pilótákat újabb és újabb megoldandó feladatok elé állítják. Persze erről nem szívesen beszél senki, de ez attól még tény, nem egy olyan temetésen voltunk ahol a pilóta 4-5000 repült óra után került olyan helyzetbe, amit nem tudott megoldani.  Nagyon fontosnak tartom a repülés iránti tiszteletet, tudomásul kell venni, hogy az ember nem madárnak született.


Készült: Kiskunlacháza, 2012-11-24

Készítette: Batki Zoltán


Partner oldal


Ajánló


Szolgáltatásaink


Fotó, videó küldés


Tájékoztatás


A hhelikopter.hu oldal nem járul hozzá saját fotó, valamint videóanyagai más weboldalon, illetve egyéb helyeken történő megjelenéséhez. Amennyiben a jogsértés mégis bekövetkezne, úgy megtesszük a megfelelő intézkedéseket. 



©2013 HHELIKOPTER.HU - MINDEN JOG FENNTARTVA! - Magyarország legnagyobb helikopteres repüléssel foglalkozó oldala.      Készítette: WUP Webstúdió